Kulturális örökségünk: Hagyományos batyus sváb bál A Farsang a mulatságok időszaka. Régen, sok-sok évvel ezelőtt ilyenkor már levágták a disznókat, a bor már a hordókban volt, a bálokra mindenki hozott magával kóstolót: enni-, innivalót, süteményeket. Ezeket a finomságokat "batyuba kötve" hozták magukkal, és kínálták barátaiknak, rokonaiknak, asztalszomszédjaiknak. Ez a szokás még ma is él, az asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb ételek, italok, sütemények súlya alatt. És az elmaradhatatlan sramli zene, és a késő éjszakáig tartó tánc! Ezt a rendezvényünket mindig a Békásmegyeri Közösségi Házban tartjuk. Óbudai Búcsú Óbuda méltán híres eseménye volt a Főplébánia templom védőszentjeinek a búcsúja Szent Péter és Pál napján. Eredetileg a templom körüli területen rendezték, a szokásos árusokkal, sramlizene, mézeskalácsos, ringlispil csábította az ifjabbakat és idősebbeket egyaránt. Az Óbudai Búcsú egyben családi ünnep is volt, a messze idegenbe szakadt családtagok is hazajöttek erre az eseményre. Az ünnepi menü általában liba- vagy kacsasült volt, és elmaradhatatlan volt a friss cseresznyéből készült cseresznyés rétes. Népies nevét is erről kapta az Óbudai Búcsú: Kirschen-Kiritog. Szüreti fesztivál Az egykor, itt az óbudai hegyvidéken lévő szőlőskertekben dolgozó németajkú munkások, a braunhaxlerek nemcsak szorgalmasak voltak, de mélyen hívők is. A szüret mindig kiemelkedő fontosságú volt számukra. Minden évben a hálaadó szentmise után szüreti mulatságokat rendeztek, felvonulással, fúvós zenekarral, énekkel, tánccal. Hosszú évek kényszerű szüneteltetése után 2018-ban rendezte meg Óbuda- Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület újra a szüreti fesztivált, fúvós zenekaros, feldíszített lovaskocsis felvoulással, batyus szüreti bállal, melyet azóta is évről-évre megrendezünk. Krumplibúcsú A budai polgárok hagyományos eseménye volt az 1838-as nagy pest-budai árvíz emlékére, amikor is az elöntött területek (az óbudai Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban és az Újlaki templomban is emléktábla jelzi, hogy milyen magas volt az árvíz) veszélyben lévő, mindenét elvesztő lakossága a budai magaslatokra menekült, ahol sváb gazdák és vendéglősök sült krumplival és libazsírral látták vendégül a menekülőket.
Kulturális örökségünk: Hagyományos batyus sváb bál A Farsang a mulatságok időszaka. Régen, sok-sok évvel ezelőtt ilyenkor már levágták a disznókat, a bor már a hordókban volt, a bálokra mindenki hozott magával kóstolót: enni-, innivalót, süteményeket. Ezeket a finomságokat "batyuba kötve" hozták magukkal, és kínálták barátaiknak, rokonaiknak, asztalszomszédjaiknak. Ez a szokás még ma is él, az asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb ételek, italok, sütemények súlya alatt. És az elmaradhatatlan sramli zene, és a késő éjszakáig tartó tánc! Ezt a rendezvényünket mindig a Békásmegyeri Közösségi Házban tartjuk. Óbudai Búcsú Óbuda méltán híres eseménye volt a Főplébánia templom védőszentjeinek a búcsúja Szent Péter és Pál napján. Eredetileg a templom körüli területen rendezték, a szokásos árusokkal, sramlizene, mézeskalácsos, ringlispil csábította az ifjabbakat és idősebbeket egyaránt. Az Óbudai Búcsú egyben családi ünnep is volt, a messze idegenbe szakadt családtagok is hazajöttek erre az eseményre. Az ünnepi menü általában liba- vagy kacsasült volt, és elmaradhatatlan volt a friss cseresznyéből készült cseresznyés rétes. Népies nevét is erről kapta az Óbudai Búcsú: Kirschen-Kiritog. Szüreti fesztivál Az egykor, itt az óbudai hegyvidéken lévő szőlőskertekben dolgozó németajkú munkások, a braunhaxlerek nemcsak szorgalmasak voltak, de mélyen hívők is. A szüret mindig kiemelkedő fontosságú volt számukra. Minden évben a hálaadó szentmise után szüreti mulatságokat rendeztek, felvonulással, fúvós zenekarral, énekkel, tánccal. Hosszú évek kényszerű szüneteltetése után 2018-ban rendezte meg Óbuda- Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület újra a szüreti fesztivált, fúvós zenekaros, feldíszített lovaskocsis felvoulással, batyus szüreti bállal, melyet azóta is évről-évre megrendezünk. Krumplibúcsú A budai polgárok hagyományos eseménye volt az 1838-as nagy pest-budai árvíz emlékére, amikor is az elöntött területek (az óbudai Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban és az Újlaki templomban is emléktábla jelzi, hogy milyen magas volt az árvíz) veszélyben lévő, mindenét elvesztő lakossága a budai magaslatokra menekült, ahol sváb gazdák és vendéglősök sült krumplival és libazsírral látták vendégül a menekülőket.