Kulturális örökségünk:
Hagyományos batyus sváb bál
A Farsang a mulatságok időszaka. Régen, sok-sok évvel ezelőtt ilyenkor már
levágták a disznókat, a bor már a hordókban volt, a bálokra mindenki hozott
magával kóstolót: enni-, innivalót, süteményeket. Ezeket a finomságokat
"batyuba kötve" hozták magukkal, és kínálták barátaiknak, rokonaiknak,
asztalszomszédjaiknak.
Ez a szokás még ma is él, az asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb
ételek, italok, sütemények súlya alatt. És az elmaradhatatlan sramli zene, és a
késő éjszakáig tartó tánc! Ezt a rendezvényünket mindig a Békásmegyeri
Közösségi Házban tartjuk.
Óbudai Búcsú
Óbuda méltán híres eseménye volt a Főplébánia templom védőszentjeinek a
búcsúja Szent Péter és Pál napján. Eredetileg a templom körüli területen
rendezték, a szokásos árusokkal, sramlizene, mézeskalácsos,
ringlispil csábította az ifjabbakat és idősebbeket egyaránt.
Az Óbudai Búcsú egyben
családi ünnep is volt, a messze
idegenbe szakadt
családtagok is
hazajöttek erre az eseményre. Az ünnepi menü
általában liba- vagy kacsasült volt, és
elmaradhatatlan volt a friss cseresznyéből készült
cseresznyés rétes.
Népies nevét is erről kapta az Óbudai Búcsú: Kirschen-Kiritog.
Szüreti fesztivál
Az egykor, itt az óbudai hegyvidéken lévő szőlőskertekben dolgozó
németajkú munkások, a braunhaxlerek nemcsak
szorgalmasak voltak, de mélyen hívők is. A szüret mindig
kiemelkedő fontosságú volt
számukra.
Minden évben a
hálaadó
szentmise után szüreti mulatságokat rendeztek,
felvonulással, fúvós zenekarral, énekkel, tánccal.
Hosszú évek kényszerű szüneteltetése után 2018-ban rendezte meg Óbuda-
Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület
újra a szüreti fesztivált, fúvós zenekaros, feldíszített lovaskocsis felvoulással,
batyus szüreti bállal, melyet azóta is évről-évre megrendezünk.
Krumplibúcsú
A budai polgárok hagyományos eseménye volt az 1838-as nagy pest-budai
árvíz emlékére, amikor is az elöntött területek (az
óbudai Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban és az
Újlaki templomban is
emléktábla jelzi,
hogy milyen magas
volt az árvíz) veszélyben lévő, mindenét elvesztő lakossága a budai
magaslatokra menekült, ahol sváb gazdák és vendéglősök sült krumplival és
libazsírral látták vendégül a menekülőket.