Épített örökségünk: a mélyen hívő szőlősgazdák jó termést kérve, vagy hálából a jó termésért, vagy a rossz időjárás elleni védelemért könyörögve nagyon sok „út menti” keresztet állítottak, kis kápolnákat építettek. Az 1738-39. évi pestisjárvány Óbuda néhány évtizeddel korábban betelepedett lakosságának közel felét elpusztította. Az áldozatok emlékére és hasonló csapás elkerülésének kegyelméért 1740- re készült el a Szentháromság- szobor, Segetha Tamás bíró és gróf Zichy Péterné támogatásából és a helyi lakosság adományaiból. A millecentenárium évében, 2000. június 24-én a két napos Óbudai Búcsú keretében Óbuda- Békásmegyer testvérvárosa, Billigheim küldöttségének részvételével a Szentlélek téren őeminenciája, dr. Karl-Josef Rauber, pápai nuncius úr szentelte fel a Szentháromság szoborcsoportot. 1758-ban Óbuda földesura, Zichy Miklós gróf, a városban több ízben pusztító árvíz és tűzvész, valamint az emlékezetekben még elevenen élő 1738-40-es pestisjárvány miatt két védőszent szobrát rendelte meg udvari szobrászától, Bebo Károlytól. Az 1763-as komáromi földrengést követően az időközben megözvegyült Zichy Miklósné Berényi Erzsébet megfaragtatta harmadikként Néri Szent Fülöp szobrát a már elkészült, pestistől védő Borromeo Szent Károly, valamint az árvíztől és tűzvésztől oltalmazó Szent Flórián szobra mellé. 2012. szeptember 26- án a Szent Flórián fogadalmi oltárt az eredeti helyével majdnem szemben szentelte fel dr. Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök.