A Német Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos honlapja - Offizielle Homepage der Deutsche Selbstverwaltung
Lorem ipsum
A Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
Német Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer
Deutsche Selbstverwaltung, Altofen-Krottendorf
Német Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer 46/2023.(IX.20.) NNö határozata
SZERVEZETI És MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
1. Általános rendelkezések
(l) A Német Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer (a továbbiakban: NNÖ) Szervezeti és Működési Szabályzatát a nemzetiségek
jogairól szóló 201 1. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 88. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján fogadja el .
A NNÖ célja és feladata a Budapesten — elsősorban a III. kerületben élő magyarországi németek anyanyelvi oktatási és kulturális életének
megszervezése, irányítása, nemzetiségi kultúrŔjának ápolása és fejlesztése. Mindezt nem elktilönülve, hanem a III. kerületi közéletbe
beépülve kívánja megvalósítani.
(2)
A NNÖ önkormányzati jogai érvényesítésére a német nemzetiséget érintő közügyeket a Szervezeti és Múködési Szabályzatban (a
továbbiakban: SzMSz) meghatározott szervezeti és működési rendben, ezen szabályok szerint látja el.
2. Név, székhely
(3)
Az önkormányzat megnevezése:
Német Nemzetiségi Önkormányzat, Obuda-Békásmegyer [rövidítéssel: NNÖ/
(4)
Az NNÖ elérhetősége és egyéb azonosító adatai
a)
Székhely: 1033 Budapest, Fő tér 3.
b)
Telefonszám: 4378-882
c)
Alaptevékenység besorolása: államháztartási szakágazat: 841 106 helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
d)
Kormányzati funkció: OI 1 140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
c) Törzskönyvi azonosító: 503 1 94
(5)
Az NNÖ hivatalos bélyegzője kör alakú, magyar és német nyelvú. Felirata a következő: Német Nemzetiségi Önkormányzat Budapest, III.
Óbuda-Békásmegyer, Deutsche Selbstverwaltung, Altofen-Krottendorf 1 033 Budapest, Fő tér 3.
(6)
A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét
illetik meg, akik ezeket a jogokat törvényben meghatározott módon, választott képviselők útján gyakorolják.
(7)
A nemzetiségi önkormányzat jelképéről, kitüntetéseiről és ezek odaítélési feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt
nemzetiség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.
3. A nemzetiségi önkormányzat testületének megalakulása, szervezete, működése
(8) Az NNÖ testületének (a továbbiakban: Testület) alakuló ülésén a korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke szóbeli
tájékoztatást ad a nemzetiségi önkormányzati választás eredményéről.
A választási eredmények ismertetése után a nemzetiségi képviselői eskütételek következnek.
Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak: elnök
megválasztása, elnökhelyettes megválasztása, jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása szervezeti és működési zabályzat egalkotása vagy
módosítása, közigazgatási szerződés megalkotása vagy módosítása, tiszteletdíjakról szóló határozat meghozatala.
(9) A Testület tagjainak száma: 5 fő.
(IO) A Testület ülései nyilvánosak. Az ülés összehívásáról az ülés időpontjának és helyének Budapest Főváros III. Kerület, Obuda-
Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell tájékoztatni a választópolgárokat.
(l l) A Testület zárt ülést tart a következő ügyekben: összeférhetetlenségi, méltatlansági, kittintetési ügy tárgyalásakor, vagyonnyilatkozati
eljárás, fegyelmi büntetés kiszabása során. A Testtilet zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján: választás, fegyelmi eljárás
megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(12)
A Testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A testület zárt ülést tart, ha az Njtv.-ben meghatározott
eseteken túl törvény az tigyet érintően a nyilvánosságot kizárja. A zárt tilésen a Testület tagjain kívül az Njtv. 80. S-a szerinti
megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), az ülés jegyzőkönyvvezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és a
szakértő vesz részt. Az érintett meghívását a törvény kötelezővé teheti.
(13)
A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés
tartása esetén is biztosítani kell. A külön jegyzőkönyv készítésére a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
A személyes adatok védelmének biztosítása mellett a zárt ülésen hozott határozat nyilvános.
(14)
Az elnök kivételes esetben rendkívüli ülést is összehívhat. A rendkívüli ülést két képviselő kezdeményezésére össze kell hívni.
(15)
A Testület évente legalább négy rendes ülést tart. Az ülést össze kell hívni:
- legalább 3 nemzetiségi önkormányzati képviselő,
- fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére.
Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályozatása esetén az elnökhelyettes. A meghívót és az előterjesztést a képviselők és a
meghívottak részére kell biztosítani.
(16) A meghívottak körébe tartoznak a nemzetiségi képviselők, a napirendi pontokhoz meghívott személyek, a jegyző vagy nnegbízot!ia. Az
elnöknek a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy a Testület tagjai és a jegyző vagy megbízottja a rendes ülés időpontját
megelőzően legalább 3 munkanappal, rendkíviili ülés esetén 1 munkanappal megkapja. A napirendi ponthoz meghívott személy részére
csak annak a napirendi pontnak az anyagát kell biztosítani, amelyre a meghívást kapta.
A meghívó tartalmazza:
az ülés helyét és időponĹiát,
a javasolt napirendeket, az előterjesztéseket és határozati javaslatokat.
Az elnök a meghívó aláírását követően gondoskodik a Hivatal alkalmazásában álló nemzetiségi referens (a továbbiakban: nemzetiségi
referens) közreműködésével annak kiftiggesztéséről a Hivatal hirdetőtábláján.
Az ülésvezetó
a)
megállapítja a határozatképességet,
b)
szóbeli tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
c)
szavazásra bocsátja az ülés napirendjét,
d)
napirendi pontonként megnyitja vitát,
e)
az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében dönt a hozzászólások időtartamának korlátozásáról, a vita lezárásáról. A
hozzászólások időtartamát 2 percre korlátozhatja, az ülésen megjelent vendég az ülésvezető engedélye alapján szólhat hozzá a napirendi
ponthoz,
f)
szavazásra bocsátja a módosító javaslatot, vagy módosító javaslat hiányában a határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
e) bezár.ja az ülést.
(17) A Tcstülct évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. Az ülés időpontjáról, helyéről a település lakosságát a Hivatal hirdetőtábláján
közzétett közlemény ú!ián kell tájékoztatni. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyv-hitelcsító ír alá.
A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről az elnök - a nemzetiségi referens útján - gondoskodik. (18) A Testület szerve:
az elnök
A nemzetiségi önkormányzat nem alakít bizottságot, nem alapít intézményt és más szervezeti egységet, továbbá társulásban nem vesz részt.
4. A határozathozatal és szavazás rendje
(19)
A Testület egyes hatásköreit az elnökre átruházhatja, amelyről külön határozatban dönt. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
A határozathozatal előterjesztések alapján történik. Előterjesztést a nemzetiségi önkormányzat tagja, elnöke, vagy meghívott szakértők,
tanácsadók tehetnek. Előterjesztésnek minősül a Testület által megvitatott: a/ határozati javaslat b/ beszámoló c/ tájékoztató.
(20)
A Testület akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál legalább 3 nemzetiségi képviselő jelen van.
(21)
A Testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A döntés meghozatalához - a minősített többséget igénylő döntések kivételével — a
jelenlévő képviselők több, mint felének, azaz legalább 3 nemzetiségi képviselő „igen” vagy „nem” szavazata sztikséges. Az előírt
támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.
5.
Minősített többség
(22)
Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint fele), azaz legalább 3 nemzetiségi képviselő egybehangzó szavazata
szükséges az Njtv. 92. (4) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez.
6.
Dokumentumok
(23)
A Testület ülésén a német nyelv és a magyar nyelv használata egyaránt megengedett.
(24)
A Testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv magyar nyelvú, melynek elkészítéséről az elnök - a nemzetiségi
referens útján - gondoskodik. Amennyiben a tárgyalás német nyelven folyik, az elnök gondoskodik a jegyzőkönyv-vezetó személyéről
és a jegyzőkönyv elkészítéséről.
(25)
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Njtv. 95. (2) bekezdésében foglaltakat. Az elkészített jegyzőkönyvet az elnök és a képviselők
közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az ülést követő 15 munkanapon belül az elnök - a nemzetiségi referens útján gondoskodik
a jegyzőkönyv fővárosi kormányhivatalnak, valamint a Budapest Főváros III. Kerület Obuda-Békásmegyer Önkormányzat (a
továbbiakban: települési önkormányzat) által az Njtv. 80.
szerinti együttműködési megállapodásban megjelölt személy részére
történő megküldéséről.
(26)
A Testület ülésének jegyzőkönyve részét képezi: a meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény, és az előterjesztések.
A Testület döntéseinek formája a határozat.
(27) A határozat jelölése és tartalma:
-
a nemzetiségi önkormányzat testületének teljes elnevezése,
-
határozat sorszáma arab számmal,
-
ülés időpontja: évszáma arab számmal, hónapja római számmal, napja arab számmal, - a nemzetiségi önkormányzat rövid elnevezése,
-
„határozata” kifejezés,
-
határozat címe - amennyiben normatív határozat kerül elfogadásra,
-
a képviselő-testület döntése szó szerinti megfogalmazásban,
-
a döntés végrehajtásáért felelős személy, - a döntés végrehajtásának határideje, - a szavazás eredménye.
7. A tisztségviselók
(28)
A Testület tagjai sorából társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású
elnökhelyettest választ.
(29)
Az elnök tanácskozási joggal részt vesz a települési önkormányzat képviselő-testületének tilésén.
(30)
Az elnök a Testület működésével összefüggő feladatai:
nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítés igazolásra kizárólag az elnök vagy az általa írásban
felhatalmazott képviselő jogosult, - összehívja és vezeti a Testület üléseit,
képviseli a nemzetiségi önkormányzatot, nyilatkozhat a Testület nevében, megküldi a kormányhivatalnak a nemzetiségi referens útján a
Testület üléséről készült jegyzőkönyvet, kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, a települési
önkormányzati bizottságok elnökeivel,
szervezi a nemzetiségi önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez sztikséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról, gondoskodik
a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a Hivatal közremĹíködésének igényléséről, a feladatellátással összefüggő egyéb
szervekkel és a civil szervezetekkel való kapcsolattartásról,
dönt az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben.
(31)
Az elnökhelyettes az elnököt annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejú
betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti le az ülést.
8. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó szabályok
(32)
A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését a Testület tagjai számára az elnök és az elnökhelyettes végzi.
A jegyző — a nemzetiségi referens közreműködésével — gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-
tételre vonatkozó jogszabályi eljárásokról tájékoztatást kapjanak. Az elnök és az elnökhelyettes a határidő megjelölésével a Testület ülésén
felkéri a nemzetiségi képviselőt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére és biztosítja részére a vagyonnyilatkozat-tételi
nyomtatványt. A nemzetiségi képviselő a kitöltött vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékokat a nemzetiségi referensnek átadja, aki az
átvétel igazolásáról „lgazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” dokumentumot állít ki. A vagyonnyilatkozatokat a Hivatal hivatalos
helyiségében elzárva kell tárolni.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 103. tartalmazza.
(33)
A nemzetiségi képviselő összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 106. tartalmazza.
(34)
A nemzetiségi képviselő méltatlanságára vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 107. tartalmazza.
9. A nemzetiségi képviselő díjazása
(35)
A költségvetési évet figyelembe véve a Testület a nemzetiségi képviselő részére megállapított tiszteltdíjat évente felülvizsgálja.
A nemzetiségi képviselő tiszteletdíjára, természetbeni juttatására és költségtérítésére vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 109. SS-a
taltalmazza.
10. A nemzetiségi önkormányzat vagyona, bevételei, gazdálkodása
(36) Az NNÖ bevételi forrásai: az állam költségvetési támogatása, egyéb támogatások, a saját bevételek, a vagyonának a hozadéka, az
anyaországi és egyéb adományok, az átvett pénzeszközök. A nemzetiségi önkormányzat bevételeit úgy használja fel, hogy egyéb kiadásai
kötelező és önként vállalt közfëladatai ellátását nem veszélyeztetik.
A nemzetiségi önkormányzat vagyonára, bevételeire, gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 124-134. tartalmazza.
11. Az NNÖ kapcsolatai
(37)
Az NNÖ feladatai megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik a települési önkormányzat képviselő-testületével,
bizottságaival és a Hivatallal.
(38)
A települési önkormányzat képviselő-testülete részére az NNÖ javaslatot, kezdeményezéseket a Testület által elfogadott határozat
alapján terjeszt elő.
(39)
Feladatainak ellátásához az NNÖ nem hoz létre SQját apparátust, hanem ehhez a Teleptilési Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és
az NNÖ között — az Njtv. 80. *ban foglaltakra figyelemmel — megkötött három oldalú együttműködési megállapodásban
meghatározott módon, formában és mértékben a Hivatal apparátusát, a települési önkormányzat intézményeinek szolgáltatásait veszi
igénybe. A három oldalú együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint a Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat
működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos
gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.
(40)
Az NNÖ folyamatos kapcsolatot tart:
a német nemzetiségi országos, budapesti, (annak kerületei) és más vidéki városi, községi önkormányzatokkal, alapítványokkal, más
társadalmi szervezetekkel, civil egyesületekkel, klubokkal, országos, vagy regionális kulturális intézményekkel.
12. A nemzetiségi önkormányzat megszűnése, elszámolása
(41)
A megszúnő NNÖ jogutóda a soron következő, újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat. Az elszámolás a megszúnő
nemzetiségi önkormányzat vagyonleltára alapján, az alakuló ülést követően, átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával történik.
Amennyiben nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, az NNÖ vagyona az Országos német Nemzetiségi Önkormányzatra száll
át.
A nemzetiségi önkormányzat megszűnésére és elszámolására vonatkozó részletes szabályokat az N.jtv. 138-139. SS-a és a 140-142š-a
tartalmazza.
13. A törvényességi felügyelet
(42) A Budapest Főváros Kormányhivatala (továbbiakban: Kormányhivatal) látja el a nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét.
A Kormányhivatal által törvényességi felhívásban jelzett ügyet a Testület 30 napon belül napirendjére tűzi és megtárgyalja.
A nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat az Njtv. 146-147. tartalmazza.
14. Záró rendelkezések
(43)
A szabályzat az elfogadását követő napon lép hatályba.
Hatályát veszti a 17/2021.(IX.06.) NNÖ határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat.
(44)
A szabályzat közzététele a helyben szokásos módon - a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel - történik.
