A Német Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos honlapja - Offizielle Homepage der Deutsche Selbstverwaltung
Lorem ipsum
A Német Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
Német Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer
Deutsche Selbstverwaltung, Altofen-Krottendorf
NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER (NNÖ)
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ)
23/2013(IX.26.)NémetNemzetiségiÖnkormányzat/Határozat
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
(1)
A Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: NNÖ) Szervezeti és Működési Szabályzatát a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) 88.§-ában kapott felhatalmazás alapján készítette el, s a Budapesten, első sorban Óbuda-
Békásmegyeren élő magyarországi németek kulturális és oktatási autonómiáját kívánja elősegíteni, illetve közre kíván működni a III. kerületben
élő németek általános érdekképviseletében. Mindezt nem elkülönülve, hanem a III. kerületi közéletbe beépülve kívánja megvalósítani.
(2)
Az NNÖ önkormányzati jogai érvényesítésére a német kisebbséget érintő közügyeket e szabályzatban meghatározott szervezeti és működési
rendben, illetve ezen szabályok (SZMSZ) szerint látja el.
Név, székhely
(1)
Az önkormányzat megnevezése:
Német Nemzetiségi Önkormányzat (rövidítéssel: NNÖ), Óbuda-Békásmegyer
Németül: Deutsche Selbstverwaltung, Altofen-Krottendorf
Székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.
Titkársága: NNÖ Német Nemzetiségi Klub 1032 Szőlő u. 78.
Telefon: 368-4209, 06-30-2214-938
(2)
Az NNÖ pecsétje: kör alakú, kétnyelvű, közepén a magyar címer helyezkedik el, fölötte Deutsche Selbstverwaltung és Német Nemzetiségi
Önkormányzat felirat található, míg alatta az Óbuda-Békásmegyer felirat olvasható magyarul és németül (Altofen-Krottendorf).
(3)
A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati jogokat a törvényben meghatározott módon, választott képviselők útján
gyakorolja, s azonos a választáson megválasztott nemzetiségi önkormányzati tagok képviselőtestületével.
(3)
Szervei: az elnök
Jelképek, helyi ünnep
(2)
A NNÖ által elfogadott helyi ünnep: Péter-Pál napjához kapcsolódva június utolsó teljes hétvégéje, szombat és vasárnap (Óbudai Péter Pál
Főplébánia búcsúja)
II. FEJEZET
A nemzetiségi önkormányzat szervezete, működése
(1)
A nemzetiségi önkormányzat a 4 megválasztott képviselőből álló képviselőtestület. Ülésein az elnök, távollétében az elnökhelyettes elnököl.
(2)
Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök képviselő rendelkezik a
testület összehívásának és vezetésének módjáról.
(3)
A nemzetiségi önkormányzat ülése nyilvános. Az ülés összehívásáról a polgárokat a III. kerületi Önkormányzatban, helyben szokásos módon,
illetve ha szükséges, a sajtó útján tájékoztatni kell.
(4)
A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás
megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik
bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha a törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(5)
A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A testület zárt ülést tart, ha az Njtv. törvényben meghatározott
eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai közül az Njtv. 80. §-a szerinti
megállapodásban megjelölt személy, további meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását a törvény kötelezővé
teszi.
(6)
A nemzetiségi önkormányzat rendkívüli ülését a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők (4 főből álló önkormányzat esetén 2 fő
kezdeményezésére is) indítványára 15 napon belül össze kell hívni.
(7)
Az önkormányzat üléseit háromhavonta, évente legalább 4 alkalommal tartja. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja
össze, úgy, hogy a meghívót a képviselők (meghívottak) az ülés előtt 5 nappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját és
a javasolt napirendeket, ill. az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(8)
A nemzetiségi önkormányzat határozatait csak a képviselőtestület hozhatja meg, amely ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt
feladat- és hatásköröket.
(9)
Mivel a német nemzetiségi oktatás Óbuda-Békásmegyeren teljes vertikumában van jelen (3 óvoda, 2 általános iskola és 1 gimnázium), az NNÖ
üléseire meghívást kapnak a nemzetiségi óvodák iskolák és a gimnázium (Árpád Gimnázium) képviselői.
(10)
Az NNÖ évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyszínét az NNÖ elnök terjeszti a testület elé, és annak
időpontját honlapján és a helyi sajtóban teszi közzé.
(11)
Az NNÖ állandó általános szakértője az ex-NKÖ elnök Dr. Fehérvári József, akinek önálló hatásköre nincs.
A határozathozatal és szavazás rendje
(1)
A határozathozatal előterjesztések alapján történik, s előterjesztésnek minősül a képviselőtestület által megvitatott:
a) határozati javaslat
b) beszámoló, és
c) tájékoztató
Előterjesztést a nemzetiségi önkormányzat tagja, megválasztott szakértője is tehet.
(2)
A nemzetiségi önkormányzat ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(3)
Az önkormányzat döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A döntés meghozatalához a jelen levő képviselők több mint a felének „igen” vagy
„nem” szavazata szükséges, azaz minimum 3.
(4)
A nemzetiségi önkormányzat számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, s amennyiben
lehetséges, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését is.
Minősített többség
a)
Minősített többség szükséges (3 fő egybehangzó szavazata): az Njtv. 92. § (4) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez.
(2)
A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 főnek) egybehangzó „igen” vagy „nem” szavazata szükséges.
Dokumentumok
(1)
A NNÖ üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek elkészítéséről az NNÖ elnöke gondoskodik.
(2)
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Njtv.95.§(2)–ben foglaltakat. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke által elkészített jegyzőkönyvet
a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a jegyzőkönyvet a fővárosi
kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a megállapodásban megjelölt személynek.
(3)
A nemzetiségi önkormányzat ülésének jegyzőkönyve részét képzi: jelenléti ív, meghívó, közmeghallgatásról szóló közlemény, előterjesztések.
(4)
A nemzetiségi önkormányzat döntései határozatok, melyeknek jelölése évente folyamatos sorszámmal az év, hó, nap feltüntetésével történik.
(5) A határozat jelölése és tartalma:
- a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének teljes elnevezése
- határozat sorszáma arab számmal
- a „/” jel
- ülés időpontja: évszáma arab számmal, hónapja római számmal, napja arab számmal
- a nemzetiségi önkormányzat rövid elnevezése
- „határozata” kifejezés
- határozat címe - amennyiben normatív határozat kerül elfogadásra
- a képviselő-testület döntése
- a döntés végrehajtásáért felelős személy
- a döntés végrehajtásának határideje
- a szavazás eredménye.”
Tisztségviselők
(1)
A nemzetiségi önkormányzat tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ.
(2)
Az NNÖ-t az elnöke képviseli minden fórumon. Gyakorolja a jogszabályban meghatározott és mindazon hatásköröket, melyeket a NNÖ testülete
reá átruházott.
(3)
Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat
rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.
Az NNÖ gazdálkodása
(1)
A nemzetiségi önkormányzat a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik, költségvetését, vagyontárgyait, ezek felhasználását stb.
önállóan, határozatban állapítja meg.
(2)
Az NNÖ bevételeit a következő források jelentik:
a) állami költségvetési támogatás,
b) Önkormányzati támogatás a III. kerületi Önkormányzat költségvetéséből,
c) Önkormányzati támogatás a helyi önkormányzat bizottságainak költségvetéséből,
d) A helyi önkormányzat által átadott vagyonból származó bevételek,
e) A nemzetiségi önkormányzat önálló vállalkozásai,
f) Országos és helyi pályázatokon nyert összegek, alapítványok által nyújtott, illetve egyéb támogatások.
(3)
Az NNÖ kiadásainak keretét az NNÖ éves költségvetése, illetve egyes részeit az
NNÖ éves „Tevékenységi Program”-ja határozza meg.
III. FEJEZET
A NNÖ önkormányzati működési-, illetve kapcsolati rendszere
(1)
A NNÖ feladatai megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik Budapest III. Kerület Önkormányzata képviselőtestületével és
bizottságaival, és a Polgármesteri Hivatallal.
(2)
A kerületi képviselőtestületben az NNÖ-t elnöke vagy elnökhelyettese, az önkormányzat bizottságaiban pedig az oda külső tagként beválasztott
NNÖ tagok képviselik a nemzetiségi önkormányzatot.
(3)
A helyi önkormányzat testülete felé a NNÖ javaslatokat, illetve kezdeményezéseket határozatok formájában terjeszt elő.
(4)
Feladatai ellátásához az NNÖ nem hoz létre saját apparátust, hanem ehhez a települési önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal
apparátusát, intézményeit, illetve szolgáltatásait veszi igénybe. Feladatai koordinálására azonban saját NNÖ Titkárságot tart fenn (1032 Bp. Szőlő
u. 72.)
(2)
Az NNÖ folyamatos kapcsolatot tart a német kisebbség országos és regionális szervezeteivel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, német
nyelvterületen külföldön működő civil, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel. Ha szükséges, tagként csatlakozik ezek tetőszervezeteihez,
illetve ezekkel társulásokat hoz létre.
IV. FEJEZET
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
(1)
Jelen szabályzat elfogadásának napján lép hatályba és visszavonásig hatályos, ezzel egyidejűleg a 11/NNÖ/2013(március25.)Határozat 4 igen,
egyhangú határozattal elfogadott SzMSz hatályát veszti.
(2)
Az SzMSz kihirdetéséről a NNÖ elnök a helyben szokásos módon (saját honlapon) gondoskodik.
Budapest, 2013. szeptember 26.
Neubrandt Istvánné sk.
NNÖ elnök
szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) 88.§-ában kapott felhatalmazás alapján készítette el, s a Budapesten, első sorban Óbuda-
Békásmegyeren élő magyarországi németek kulturális és oktatási autonómiáját kívánja elősegíteni, illetve közre kíván működni a III. kerületben
élő németek általános érdekképviseletében. Mindezt nem elkülönülve, hanem a III. kerületi közéletbe beépülve kívánja megvalósítani.
(2)
Az NNÖ önkormányzati jogai érvényesítésére a német kisebbséget érintő közügyeket e szabályzatban meghatározott szervezeti és működési
rendben, illetve ezen szabályok (SZMSZ) szerint látja el.
Név, székhely
(1)
Az önkormányzat megnevezése:
Német Nemzetiségi Önkormányzat (rövidítéssel: NNÖ), Óbuda-Békásmegyer
Németül: Deutsche Selbstverwaltung, Altofen-Krottendorf
Székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.
Titkársága: NNÖ Német Nemzetiségi Klub 1032 Szőlő u. 78.
Telefon: 368-4209, 06-30-2214-938
(2)
Az NNÖ pecsétje: kör alakú, kétnyelvű, közepén a magyar címer helyezkedik el, fölötte Deutsche Selbstverwaltung és Német Nemzetiségi
Önkormányzat felirat található, míg alatta az Óbuda-Békásmegyer felirat olvasható magyarul és németül (Altofen-Krottendorf).
(3)
A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati jogokat a törvényben meghatározott módon, választott képviselők útján
gyakorolja, s azonos a választáson megválasztott nemzetiségi önkormányzati tagok képviselőtestületével.
(3)
Szervei: az elnök
Jelképek, helyi ünnep
(2)
A NNÖ által elfogadott helyi ünnep: Péter-Pál napjához kapcsolódva június utolsó teljes hétvégéje, szombat és vasárnap (Óbudai Péter Pál
Főplébánia búcsúja)
II. FEJEZET
A nemzetiségi önkormányzat szervezete, működése
(1)
A nemzetiségi önkormányzat a 4 megválasztott képviselőből álló képviselőtestület. Ülésein az elnök, távollétében az elnökhelyettes elnököl.
(2)
Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a korelnök képviselő rendelkezik a
testület összehívásának és vezetésének módjáról.
(3)
A nemzetiségi önkormányzat ülése nyilvános. Az ülés összehívásáról a polgárokat a III. kerületi Önkormányzatban, helyben szokásos módon,
illetve ha szükséges, a sajtó útján tájékoztatni kell.
(4)
A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás
megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik
bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha a törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(5)
A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A testület zárt ülést tart, ha az Njtv. törvényben meghatározott
eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai közül az Njtv. 80. §-a szerinti
megállapodásban megjelölt személy, további meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását a törvény kötelezővé
teszi.
(6)
A nemzetiségi önkormányzat rendkívüli ülését a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők (4 főből álló önkormányzat esetén 2 fő
kezdeményezésére is) indítványára 15 napon belül össze kell hívni.
(7)
Az önkormányzat üléseit háromhavonta, évente legalább 4 alkalommal tartja. Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja
össze, úgy, hogy a meghívót a képviselők (meghívottak) az ülés előtt 5 nappal megkapják. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját és
a javasolt napirendeket, ill. az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.
(8)
A nemzetiségi önkormányzat határozatait csak a képviselőtestület hozhatja meg, amely ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt
feladat- és hatásköröket.
(9)
Mivel a német nemzetiségi oktatás Óbuda-Békásmegyeren teljes vertikumában van jelen (3 óvoda, 2 általános iskola és 1 gimnázium), az NNÖ
üléseire meghívást kapnak a nemzetiségi óvodák iskolák és a gimnázium (Árpád Gimnázium) képviselői.
(10)
Az NNÖ évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyszínét az NNÖ elnök terjeszti a testület elé, és annak
időpontját honlapján és a helyi sajtóban teszi közzé.
(11)
Az NNÖ állandó általános szakértője az ex-NKÖ elnök Dr. Fehérvári József, akinek önálló hatásköre nincs.
A határozathozatal és szavazás rendje
(1)
A határozathozatal előterjesztések alapján történik, s előterjesztésnek minősül a képviselőtestület által megvitatott:
a) határozati javaslat
b) beszámoló, és
c) tájékoztató
Előterjesztést a nemzetiségi önkormányzat tagja, megválasztott szakértője is tehet.
(2)
A nemzetiségi önkormányzat ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(3)
Az önkormányzat döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A döntés meghozatalához a jelen levő képviselők több mint a felének „igen” vagy
„nem” szavazata szükséges, azaz minimum 3.
(4)
A nemzetiségi önkormányzat számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, s amennyiben
lehetséges, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését is.
Minősített többség
a)
Minősített többség szükséges (3 fő egybehangzó szavazata): az Njtv. 92. § (4) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez.
(2)
A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 főnek) egybehangzó „igen” vagy „nem” szavazata szükséges.
Dokumentumok
(1)
A NNÖ üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek elkészítéséről az NNÖ elnöke gondoskodik.
(2)
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Njtv.95.§(2)–ben foglaltakat. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke által elkészített jegyzőkönyvet
a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a jegyzőkönyvet a fővárosi
kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a megállapodásban megjelölt személynek.
(3)
A nemzetiségi önkormányzat ülésének jegyzőkönyve részét képzi: jelenléti ív, meghívó, közmeghallgatásról szóló közlemény, előterjesztések.
(4)
A nemzetiségi önkormányzat döntései határozatok, melyeknek jelölése évente folyamatos sorszámmal az év, hó, nap feltüntetésével történik.
(5) A határozat jelölése és tartalma:
- a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének teljes elnevezése
- határozat sorszáma arab számmal
- a „/” jel
- ülés időpontja: évszáma arab számmal, hónapja római számmal, napja arab számmal
- a nemzetiségi önkormányzat rövid elnevezése
- „határozata” kifejezés
- határozat címe - amennyiben normatív határozat kerül elfogadásra
- a képviselő-testület döntése
- a döntés végrehajtásáért felelős személy
- a döntés végrehajtásának határideje
- a szavazás eredménye.”
Tisztségviselők
(1)
A nemzetiségi önkormányzat tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ.
(2)
Az NNÖ-t az elnöke képviseli minden fórumon. Gyakorolja a jogszabályban meghatározott és mindazon hatásköröket, melyeket a NNÖ testülete
reá átruházott.
(3)
Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat
rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.
Az NNÖ gazdálkodása
(1)
A nemzetiségi önkormányzat a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik, költségvetését, vagyontárgyait, ezek felhasználását stb.
önállóan, határozatban állapítja meg.
(2)
Az NNÖ bevételeit a következő források jelentik:
a) állami költségvetési támogatás,
b) Önkormányzati támogatás a III. kerületi Önkormányzat költségvetéséből,
c) Önkormányzati támogatás a helyi önkormányzat bizottságainak költségvetéséből,
d) A helyi önkormányzat által átadott vagyonból származó bevételek,
e) A nemzetiségi önkormányzat önálló vállalkozásai,
f) Országos és helyi pályázatokon nyert összegek, alapítványok által nyújtott, illetve egyéb támogatások.
(3)
Az NNÖ kiadásainak keretét az NNÖ éves költségvetése, illetve egyes részeit az
NNÖ éves „Tevékenységi Program”-ja határozza meg.
III. FEJEZET
A NNÖ önkormányzati működési-, illetve kapcsolati rendszere
(1)
A NNÖ feladatai megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik Budapest III. Kerület Önkormányzata képviselőtestületével és
bizottságaival, és a Polgármesteri Hivatallal.
(2)
A kerületi képviselőtestületben az NNÖ-t elnöke vagy elnökhelyettese, az önkormányzat bizottságaiban pedig az oda külső tagként beválasztott
NNÖ tagok képviselik a nemzetiségi önkormányzatot.
(3)
A helyi önkormányzat testülete felé a NNÖ javaslatokat, illetve kezdeményezéseket határozatok formájában terjeszt elő.
(4)
Feladatai ellátásához az NNÖ nem hoz létre saját apparátust, hanem ehhez a települési önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal
apparátusát, intézményeit, illetve szolgáltatásait veszi igénybe. Feladatai koordinálására azonban saját NNÖ Titkárságot tart fenn (1032 Bp. Szőlő
u. 72.)
(2)
Az NNÖ folyamatos kapcsolatot tart a német kisebbség országos és regionális szervezeteivel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, német
nyelvterületen külföldön működő civil, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel. Ha szükséges, tagként csatlakozik ezek tetőszervezeteihez,
illetve ezekkel társulásokat hoz létre.
IV. FEJEZET
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
(1)
Jelen szabályzat elfogadásának napján lép hatályba és visszavonásig hatályos, ezzel egyidejűleg a 11/NNÖ/2013(március25.)Határozat 4 igen,
egyhangú határozattal elfogadott SzMSz hatályát veszti.
(2)
Az SzMSz kihirdetéséről a NNÖ elnök a helyben szokásos módon (saját honlapon) gondoskodik.
Budapest, 2013. szeptember 26.
Neubrandt Istvánné sk.
NNÖ elnök
