A “BRAUNHAXLER” Egyesület hivatalos honlapja
Mesél az egykor volt Altofen-Krottendorf/Óbuda-Békásmegyer ...
Ezen az oldalon szeretnénk egykori lakói segítségével újra életre kelteni
az egykori virágzó Óbudát, ezért ez az oldal állandóan változik, gyarapodik.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a “BRAUNHAXLER” Egyesület gondozásában, és támogatásával megjelent
kiadványok:
- “BRAUNHAXLER” nosztalgianaptár
E naptárak kiadásával Egyesületünk legfőbb célja, hogy a fellelhető régi fényképek, képeslapok segítségével felidézzük a
múltat, és Óbuda-Békásmegyer jelen lakosságának bemutathassuk az egykor volt Óbudát, Békásmegyert.
Sajnos a gazdasági válság Egyesületünket is igen érzékenyen érintette, ezért a naptárak megjelentetését 2010-től
ideiglenesen szüneteltetnünk kell. Reménykedünk benne, hogy eljön még az az idő, amikor újra gyönyörködhetünk a
mára már sajnos csak képeken látható nevezetességekben.
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2006
2007
2008
2009
2015
2016 2017 2018 2019 2020
2021
2022 2023
2024
- Óbuda-Békásmegyer múltját, történetét, az ide betelepült svábok életét, szokásait, hagyományait bemutató
könyvek
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a “BRAUNHAXLER” Egyesület minden olyan könyv kiadását támogatta és -
anyagi lehetőségeinek függvényében - támogatja, mely az ide betelepült svábok életét, szokásait, hagyományait,
kulturáját mutatja be. Elévülhetetlen érdemei vannak ebben a munkában Gálosfai Jenőnének, aki időt, fáradságot nem
sajnálva megírta az óbudai németek bevádorlástörténetét, összefoglalta a svábok szőlőtermesztő munkájának
eredményeként létrejött méltán híres óbudai kiskocsmákat, és összegyűjtött receptjeinek köszönhetően közkinccsé tette a
hagyományos óbudai sváb gansztronómiát.
- Gálosfai Jenőné eddig megjelent könyvei:
- Holevász Katalin
A szerző a Bárczy Géza Általános Iskolában tanít, Óbuda-Békásmegyer krónikája című munkáját a
7-12. osztályosok részére állította össze. Jelen kiegészítő környezetismereti könyv a német
nyelvoktatásban résztvevő gyerekek számára készült. A könyv használatával a gyerekek
megismerkedhetnek szűkebb pátriájuk történetével, hagyományaival, népszokásaival.
- Lipp Mónika
Lipp Mónika nagyszüleinek ajánlott könyvében Óbuda-Békásmegyer XVIII. századi barokk és
rokokó műemlékeit mutatja be, korabeli források segítségével idézi fel őket, és a hozzájuk
kapcsolódó történeteket.
A Békásmegyerről 1946-ban kitelepített svábok visszaemlékezése egykori szülőfalujukra
Emlékvers Johann Zurmühl, Békásmegyerről kitelepített sorstársunk imakönyvéből, aki belehalt a honvágyba:
Kedves Magyarország 1946
1946 Liebes Ungarland
Érted erőt, vért, izzadságot
Hab, Fleiss, Schweiss und Blut
nem sajnáltunk.
für Dich verwandt,
Mégis elűztél Németországba
trotzdem hast Du alle
minden svábot.
Schwaben nach Deutschland verbannt
Kedves hazánk, Ist das der Dank,
köszönetként ezt kaptuk? lieb Heimatland?”
- Neubrandt Istvánné: Braunhaxlerek
A régi Braunhaxlerek, vagy leszármazottjaik visszaemlékezései
Itt szeretnénk közzétenni mindazokat a visszaemlékezéseket, gyűjtéseket, melyben az egykor itt élt svábok vagy
leszármazottjaik szeretnének megosztani Óbuda-Békásmegyer jelen lakosságával. Az 1698-1720 között három hullámban
Óbudára betelepült németeket - keserű fintora a sorsnak - három hullámban üldözték el innen:
- 1945. januárjában a munkaképes (17-60 év közötti) férfilakosságot, de kisebb számban nőket is, a szovjetek “malenkíj
robot”-ra hurcolták, számuk megközelítette a 12.000 főt. Sajnos csak mintegy harmaduk térhetett haza négy-ötévi
kényszermunka után a legtöbb esetben maradandó testi, és minden esetben lelki sérülésekkel.
- 1946. február-márciusában (főleg Békásmegyerről) a sváb családokat 20 kg csomaggal kitelepítették Németországba,
ahol - a háború után ők is nagyon szegények voltak, rosszul éltek - “magyar cigányoknak” hívták őket, és néhány év is
eltelt, mire beilleszkedtek, megtalálták helyüket. Mára már megbecsült polgárai lettek “régi új” hazájuknak. Ha
Magyarországra jönnek, azt mondják: hazajövünk, amikor visszamennek Németországba, azt mondják: hazamegyünk.
- Az 1960-as évek végén Óbudát szinte porig rombolták, a még álló sváb házakat a föld színével tették egyenlővé,
helyükre hatalmas panelépületeket emeltek. Az itt lakó maradék svábságot Budapest legtávolabbi kerületeibe (Újpalota,
Újpest, Lágymányos, stb.) költöztették. Nagyon kevesen tudtak itt maradni. Az elköltöztetettek - részben már nagyon
öregek voltak - közül nagyon sokan belehaltak a bánatba, hogy el kellett hagyniuk otthonukat, ahol kicsi házban éltek,
kertjük volt, állatokat tartottak, az új panelépületekben nem tudták megszokni a megváltozott életkörülményeiket.
- Hídvégi (Handl) Iván: A Kövi Szűz Mária templom 200 éves fennállására
Hittantanár példakép
Borozók, vendéglők, kocsmák, éttermek, kávéházak Óbudán
- Neubrandt István: Az óbudai németségről
- Dr. Fehérvári József: Az óbudai németek története
Schicksal der Altofner Deutschen
- Dr. Makra Zsigmond: Testvérhegy, Viharhegy, mi a nevük eredete?
Találkozzunk a Fenyőmezei és a Házaló utca sarkán?
A Német Önkormányzat és a “BRAUNHAXLER” Egyesület által vagy közreműködésével restauráltatott, és
visszaállíttatott műemlékek:
A Szentháromság Szoborcsoport A békásmegyeri Kurtz-kereszt A Szent Flórián fogadalmi oltár a Flórián téren
a Szentlélek téren
Kiscelli Kálváriastációk és a Golgota
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a “BRAUNHAXLER” Egyesület fennállásának 20.
évfordulójára megjelent “Braunhaxlerek” című kétnyelvű könyv, mely összefoglalja az elmúlt 20
év eredményeit, megemlékezik mindazokról, akik munkájukkal hozzájárultak, hogy Óbuda-
Békásmegyeren a német hagyományok ma is élnek, a felújított épített örökségünk gazdagítja
kerületünket.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület megalakulása óta ápolja az
Óbudán új hazára találó német telepesek hagyományait, gondozza épített örökségüket.
Sokan támogatnak bennünket ebben, így e könyv szerzője is.
Fennállásunk 25 éves jubileumára ennél a könyvnél szebb, értékesebb ajándékot nem is
kaphattunk volna. Köszönjük szépen.
Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület, Óbuda-Békásmegyer
Verein zur Pflege der Deutschen Traditionen, Altofen-Krottendorf