A “BRAUNHAXLER” Egyesület hivatalos honlapja
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk) felhatalmazása alapján a “BRAUNHAXLER” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület 1996. november 15-én megtartott alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályának az időközi változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege  (a változások félkövér, dőlt betűvel vannak szedve) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: “BRAUNHAXLER” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló   Egyesület ( a továbbiakban: Egyesület) Székhelye:          1032 Budapest, Szőlő u. 72.   Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.   Az Egyesület célja 2. a. Óbuda és Békásmegyer német (sváb) kulturális, társadalmi, egyházi hagyományainak újraélesztése és ápolása, b. szerepet  vállal a Budapest III. kerület közéletében, illetve fejlesztésében, és arra törekszik, hogy az itteni és más nemzetiségű lakosságnak  megfelelő képviselete legyen a helyi és a fővárosi önkormányzatban, c. feladatának tekinti Óbuda/Békásmegyer multikulturális történetének feltárását és közkinccsé tételét, az itt élt és az itt élő nemzetiségek kultúrájának újraélesztését, műemlékeinek helyreállítását, d. szorgalmazza   és támogatja a német nyelv gyakorlását bel- és külföldön, e. partnerkapcsolatokat épít ki bel- és  külföldön  német nyelvterületeken, megkísérli az innen kitelepítettek megbékítését egykori hazájukkal Óbudával, illetve Békásmegyerrel, f. szorosan együttműködik a budapesti és környékbeli német kultúregyesületekkel, más civilszervezetekkel, valamint a III. Kerületi  Német   Nemzetiségi Önkormányzattal. EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 3.   Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.   A tagok felvételéről - írásbeli kérelmük alapján - az Egyesület Elnöksége dönt.   4.   Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával.   5.   A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.   6.   A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az alapszabály súlyos megsértésének tekintendő, amennyiben a tag – méltányolható indok nélkül – a tárgyévi tagdíjat nem fizeti meg. A tagdíj megfizetésére a nem fizető tagot a kizárást megelőzően határidő megjelölésével fel kell szólítani. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A határozat ellen a tagnak az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálatáról rendelkező 8. pont szerint van lehetősége bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni.     A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 7.   Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.   8.   Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. A tagdíj mértékéről és annak megfizetési módjáról, szükség szerinti módosításáról az évi rendes közgyűlés határoz. A határozatot az egyesület honlapján közzéteszik, illetve minden tag írásban is értesítést kap  a  befizetendő tagdíj mértékéről, befizetés módjáról és határidejéről. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK 9.   9.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a szavazásra jogosultak 50 %-a + egy fő jelenléte esetén határozatképes. A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén valamelyik elnökségi tag hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend, a helyszín és időpont közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lenni. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt a tagok 10 %-a kéri, vagy a felügyelő bizottság, a tisztségviselők bármelyike szükségesnek tartja, vagy a bíróság elrendeli. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha - az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, - az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy - az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a felkért tagok hitelesítenek. A közgyűlés határozatait általában nyílt  szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza. 9.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása, - az alapszabály elfogadása és módosítása, - az Egyesület feloszlásának, vagy más szervezettel való egyesülésének kimondása, - az éves beszámoló elfogadása, - a  három tagú felügyelő bizottság megválasztása, visszahívása, lemondás elfogadása, - a tagdíjak és azok fizetési határidejének meghatározása. Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen határozat alapján pert kell indítani, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja, vagy alapítója, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Ez esetben a közgyűlés három tagú szavazat számláló bizottságot választ. A választás törvényes lebonyolításáért a levezető elnök  felelős. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban előre tájékoztatták. A megismételt ülésen az eredeti napirendi pontok tárgyalhatók. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. az a személy aki a tagdíját indokolás nélkül nem fizette meg. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása  során  figyelmen kívül kell hagyni. Az Egyesület ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. AZ ELNÖKSÉG 10.   A közgyűlés 8 főből álló elnökséget választ. Az elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, 2-3 alelnök és pénztáros.   A közgyűlés mind az elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 2 évre választja. A határozathozatalból való kizárásra a közgyűlésnél szabályozottaknak megfelelő rendelkezések irányadók. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a döntéshozó szerven az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.   Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek és jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a felügyelő bizottság tájékoztatása mellett - dönteni. Az Egyesület gazdálkodásának szabályosságáért, a számviteli törvény betartásáért az  elnök felelős.   Az elnökség az elnökségi tagok fele + 1 fő tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.   Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.   Az elnök köteles gondoskodni az elnökség által hozott döntések nyilvántartásának naprakész vezetéséről, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).   Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.   11.   Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.   A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.   Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntéstartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).   Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.                 Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 8 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.   Az elnökség legfőbb feladatai:   az Egyesület alapszabály szerinti működésének szervezése és irányítása, a közgyűlés összehívása és előkészítése, a közgyűlés határozatainak, illetve döntéseinek végrehajtása, a folyamatos ügymenet, illetve egyesületi tevékenység folyamatos biztosítása, az Egyesület gazdálkodásának irányítása, anyagi eszközeinek gyarapítása, az eredményes működés tárgyi feltételeinek, eszközeinek fenntartása és bővítése,  a tagsági díj nem fizetésének megállapítása, indokolt esetben mentesítés a tagsági díj fizetése alól, illetve döntéshozatal előkészítése  tag kizárása ügyében.   Az elnökség operatív munkáját az elnök illetve akadályozatása esetén az első alelnök irányítja, akik egyben az Egyesület és az elnökség kötelezettségvállalói is.   Az elnökség határozatainak végrehajtásáért az  elnök felelős.   12.   Az Egyesület iratait, nyilvántartásait a titkár kezeli.  Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon, másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat. A közlemények elkészítése a titkár feladata. 13.   A folyamatos gazdálkodás és az erre vonatkozó pénzügyi előírások betartatásáért a pénztáros felelős. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.   Munkáját négytagú felügyelő bizottság segíti.   Az egyesület határozatainak bírósági felülvizsgálata 14. 14.1. Az egyesület tagja, vezető tisztségviselője, és a felügyelő bizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. 14.2. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. 14.3. Nem jogosult perindításra az, aki szavazatával a határozat meghozatalához hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. 14.4. Ha a határozatot az egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az egyesület képviseletét elláthatná, a perben az egyesületet a felügyelő bizottság által kijelölt felügyelő bizottsági tag képviseli. Ha az egyesületnek nincs felügyelő bizottsága, vagy a felügyelő bizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság az egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. 14.5. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztését elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. 14.6. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. Az egyesület gazdálkodása 15. 15. 1. Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, természetes- és jogi személyek felajánlásából áll.        A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges. 15.2. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő - az elnök - az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.   15.3. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.   15.4. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.   15.5. Az Egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. Ennek előkészítéséért a  titkár  felelős.   A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG   16.   Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél négy tagú felügyelő bizottság működik. A Felügyelő Bizottság megbízatása kettő évre szól. A felügyelő bizottsági tagság az elfogadással jön létre.  A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökéhez intézi. Maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. Évente egyszer ülésezik, az elnökség tagja nem lehet tagja a bizottságnak. Határozatképes, ha minden tagja jelen van. Tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség ülésein. A felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Főbb feladatai: - figyelemmel kíséri és ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, - ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, pénzkezelését, - jelentést, vagy  felvilágosítást  kérhet a vezető tisztségviselőktől, - a taggyűlésnek beszámol. A felügyelő bizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelő bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben. A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.   Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.   Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.   Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól.   A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy   a. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.   Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívtak össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.   A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.   Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.     VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 17.   Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, Felügyelő Bizottságának tagjait az Egyesület legfőbb szerve választja meg titkos szavazással.   A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért az alapszabály, illetve a polgári  jog szabályai szerint felelnek. Elnök és elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntettet előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi  személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.   Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizárási ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:   a. a  megbízás időtartamának lejártával, b. visszahívással, c. törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d. lemondással, e. elhalálozással.   A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.   A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.   AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 18.   Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult. A képviselő rendelkezik az Egyesület számlája felett is.   19.   Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az elnök jogosult a sajtónak, médiának nyilatkozni.   Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.   A titkár köteles az elnök hozzájárulásával bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.   Az titkár köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.   VEGYES RENDELKEZÉSEK 20.   Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.   Az Egyesületnek az alábbi csoportja működik: "Braunhaxler" Dalkör. A csoport önálló jogi státusz nélkül az elnökség, illetve az elnök felügyelete alatt működik. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése 21. 21.1. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl, melyet a  Ptk 3:48 §-ban szabályoz, az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 21.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követelésének kiegyenlítés után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott- ennek hiányában- a nyilvántartó  bíróság által kijelölt – az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 21.3. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben okozott károk miatt kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagyí az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kell adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 21.4. Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. Az egyesület jogutódlással történő megszűnése: 22. 22.1. A jogi személy átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozó – a  Ptk. 3:39 – 3:47 §-ban foglalt – rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell figyelembe venni, hogy az egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.  Helytállás az egyesület tartozásaiért: 23. 23.1. Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni. Az egyesület tagjai és alapítója az egyesület tartozásaiért nem felelnek. 23.2. Ha az egyesület tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. Záró rendelkezések 24.  A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre Ptk. civil szervezetekre vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.   Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a 2014. október 27. napján megtartott rendkívüli közgyűlés egyhangúan elfogadta. Az alapszabály mellékletét képezi a tisztségviselők névsora, a közgyűlési jegyzőkönyv, valamint a jelenléti ív.    Kelt, Budapesten, 2014. október 27-én ................................................................ Pappné Windt Zsuzsanna  elnök   Záradék: Jelen módosított alapszabályt az Egyesület 2014. október 27-én megtartott rendkívüli közgyűlése megtárgyalta és elfogadta. Ezen alapszabály  az Egyesület  1996. november 15.-én elfogadott és a taggyűlés jóváhagyásával életbe lépett alapszabályának többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege, mely mindenben megfelel a rá irányadó jogszabályok által írt feltételeknek, valamint az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, 2014. október 27. ....................................................... Egyesület elnöke Ellenjegyzem Budapesten, 2014. október 27-én: Pászthoryné Dr. Tóth Mária ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja Nysz: 12999
Alapszabályunk
Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület, Óbuda-Békásmegyer Verein zur Pflege der Deutschen Traditionen, Altofen-Krottendorf