Nyitólap Egyesületünkről Über uns Programrendszerünk Galéria Kapcsolataink
Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület, Óbuda-Békásmegyer Verein zur Pflege der Deutschen Traditionen, Altofen-Krottendorf
Szeretettel köszöntjük honlapunkon! Herzlich willkommen auf unseren Internet-Seiten!
Hol található Egyesületünk? A "BRAUNHAXLER" Dalkör szeretettel vár soraiba énekelni szerető hölgyeket és urakat.  Jelentkezés: Szabó Kati kórustitkárnál   a 06-30-961-6855 telefonszámon.
Tudja-e Ön, hogy mit jelent - Egyesületünk neve: “Braunhaxler”? - Mikor érkeztek az első telepesek Óbudára? - Milyen esemény emlékére rendezzük meg a Krumplibúcsút? - Ki lehet Krumplikirály? - Miért “batyus” a batyusbál?                           Megfejtések
Elérhetőségeink: 1032 Budapest, Szőlő u. 78. Tel: +36(1)368-4209 mobil: +36(30)2214-938 braunhaxler@braunhaxler.hu
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2010-ben alapította meg “Az Év Civil Szervezete” díjat, melyet a megalakulása óta szívvel-lélekkel végzett eredményes német hagyományőrző tevékenységének elismeréseként elsőként Egyesületünk kapott meg.
Egyesületünk szeretné összegyűjteni, és honlapján közkinccsé tenni a braunhaxlerek  visszaemlékezéseit, régi fényképeit.  Kérjük, hogy aki szeretné emlékeit - névvel vagy anélkül - honlapunkon közzétenni, hívja Neubrandt Olgit a 06-30-2214-938 telefonszámon, vagy írjon nekünk. Egyesületünk fontosnak tartja a még fennmaradt hagyományok ápolása mellett, hogy Óbuda-Békásmegyer mai lakói jobban megismerjék a múltat, a régi Óbuda-Békásmegyert, a régi hagyományokat, megértsék és megszeressék az egykor itt élő, és mára már nagyon megfogyatkozott létszámú braunhaxlereket, az ősi, még fennmaradt sváb hagyományokat, hiszen a jelen a múltból táplálkozik, és a jelenből fejlődik majd a jövő. Természetesen - ahogy  az újabb és újabb visszaemlékezések, fényképek beérkeznek - a “Mesél az egykor volt Altofen- Krottendorf/Óbuda-Békásmegyer” oldal folyamatosan bővül. Mesél az egykor volt Altofen-Krottendorf/Óbuda-Békásmegyer (visszaemlékezések, könyvek, naptárak, helyreállíttatott szobrok,) ... Virtuális kiállításunk tablói Német-magyar keresztút stációi Egyesületünk az Örökség - Kultúra Oktatási E-könyv és Médiatárban
A COVID-19 világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben sajnos csak néhány programunkat tudtuk/tudjuk megvalósítani. Az alábbi linken bemutatjuk az éves programrendszer szerinti utolsó “teljes” évi tevékenységünket.     2020-ban még tartottak a járvány miatti korlátozások, ezért tervezhető, “igazi” programjaink még nem voltak. A 2021. évben már egy kicsit több programunk volt, azonban még mindig nem tudtunk mindent megvalósítani.  Az idei esztendőben már-már kezdünk visszatérni a megszokott programjainkhoz. Reméljük, hogy az újra erősödő Covid járvány nem okoz majd akkora problémát, hogy megint el kell halasztanunk a megszokott rendezvényeinket. 2019. évi programjaink
2022. évi következő programjaink: 2022.08.20. szombat Szigetszentmárton II. Sváb Sziget Fesztivál Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület meghívást kapott a Fesztiválra. Fellép a Braunhaxler Dalkör 2022.08.27-28. szombat-vasárnap Újpest Városnapok Fellép a Braunhaxler Dalkör és Tánccsoport 2022.09.04. vasárnap 16,00 óra Filoxéra Kápolna Búcsúmiséje .Az ünnepi szentmisét Kónya Attila, a Boldog Özséb Plébánia plébánosa mutatja be, a Schubert misét a Braunhaxler Dalkör, az Ave Mariat Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese énekli. Vezényel Viczián Gábor, orgonál Hegedűs Valér. A szentmise után a kertben agapéval várjuk a jelenlévőket, a hamisítatlan óbudai szüreti hangulatot Zwickl Misi fúvószenekara biztosítja. 2022.09.17. szombat 12,00-19,00 óra Nemzetiségi Szüreti Fesztivál Az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia, Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata  és a Braunhaxler Egyesület idén is szeretettel vár mindenkit a plébánia kertjébe közös ebédre, a templomban kórustalálkozóra és ünnepi szentmisére, melyet Lengyel Donát ferences atya mutat be - a Schubert misét a Braunhaxler Dalkör énekli Viczián Gábor vezetésével, az Ave Mariat Bóka Kristóf énekli, orgonál Hegedűs Valér - és a szentmise utáni fúvós zenekaros feldíszített lovas kocsis szüreti felvonulásra a Vörösvári úton. 2022.09.24. Szent Gellért napi ünnepi szentmise, szombat 10,00 óra Szent Ferenc Sebei Templom (Fő utca 43.) A Sankt Gerhardwerk meghívására a Braunhaxler Dalkör énekli a Schubert misét, vezényel Viczián Gábor, az Ave Mariat Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese énekli, orgonál Hegedűs Valér. A szentmise után azonnal indulunk Siófokra. 2022.09.24-25. szombat-vasárnap SZORAKÉSZ találkozó Siófok Testvéregyesületünk, a SZORAKÉSZ  szokásos éves találkozójára  meghívást kapott a Braunhaxler Dalkör és a Tánccsoport.  A meghívásnak azonban csak a Dalkör tud eleget tenni, mert a Braunhaxler Tánccsoport a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Napon lép fel.                    2022. évi programjaink 2022.07.13-17. Klaipeda, Litvánia EUROPEADE  Európa legnagyobb folklórfesztiválja, melyet minden évben más-más európai városban rendeznek meg. Két év kényszerszünet után idén végre újra megrendezhették, az eredetileg 2020-ra, a litvániai Klaipedába tervezett helyszínen. Óbuda-Békásmegyer idén is - mint már évek óta - a Braunhaxler Tánccsoport képviselte. 2022.06.26. Fő tér Hagyományos Óbudai Búcsú Két év kényszerszünet után idén újra volt Hagyományos Óbudai Búcsú a Fő téren! Rendezvényünk a Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban ünnepi szentmisével kezdődött. A szentnise után a Nemzetiségi Kórus- és Tánctalálkozó résztvevői népviseletben, fúvós zenekaros kísérettel vonultak át a Fő térre, ahol egy kis frissítő után már kezdődött is a nemzetiségi fesztivál. Idén 14 kórus, illetve tánccsoport fogadta el meghívásunkat, mutatott be nemzetiségi énekeket és táncokat. A nemzetiségi fesztivál után Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese és tanítványai a zene birodalmába varázsolták el a közönséget, majd Zwickl Misi fúvós zenekara adott nagy sikerű fúvós koncertet. Az estét a Dolly Plusssz Duó zárta, a szép számú közönség együtt énekelte Dollyval a már jól ismert régi és új dalokat. 2022.06.25. Fő tér Nemzetiségi Nap Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szervezésében a kerületi nemzetiségi önkormányzatok változatos programmal mutatkoztak be. A Német Nemzetiségi Önkormányzatot a Braunhaxler Dalkör és a Braunhaxler Tánccsoport képviselte. 2022.06.11. Pilisborosjenő Német Nemzetiségi Kórustalálkozó A Deutschklub Pilisborosjenő Weindorf Egyesület fennállásának 40. éves jubileuma alkalmából Német Nemzetiségi kórustalálkozót rendezett, melyen részt vett a Braunhaxler Dalkör is.  2022.05.03. Szent Flórián napi megemlékezés és koszorúzás Két év kényszerszünet után ismét tarthattunk megemlékezést és koszorúzást a Szent Flórián fogadalmi oltárnál. Szent Flórián Óbuda védőszentje. 2022. április 15. Nagypéntek, 15,00 óra Hagyományos német-magyar nyelvű keresztútjárás Két év kényszerszünet után ismét megtarthattuk a hagyományos nagypénteki kétnyelvű keresztútjárást. 2022. február 27. Megemlékezés a kitelepített békásmegyeri németajkú áldozatokról 9,00 óra A békásmegyeri Szent  József Plébániatemplomban szentmise, utána megemlékezés és koszorúzás a templom falán lévő emléktáblánál. “Óbuda-Békásmegyer németajkú lakosságát a második világháború után három, az egész életüket gyökeresen megváltoztató sorscsapás érte. Magyarországon a szovjet csapatok már 1944 decemberében elkezdték a német vagy németesnek hangzó nevű férfiak, később már nők és gyerekek összefogdosását és malenkij robotra hurcolását. A németek elleni hecckampány azonban folytatódott, 1946-ban a magyarországi kommunisták megkezdték a németajkúak szervezett kitelepítését Németországba, ebből az akkor még önálló Krottendorf falu sem maradhatott ki: németajkú lakosságának 95 %-át kitelepítették. Elég indok volt a kitelepítéshez, ha valaki az 1941-es népszámláláson német anyanyelvűnek vallotta magát, de sokszor az is előfordult, hogy egy sváb gazda házát, gazdaságát már előre kiszemelte magának valamelyik elvtárs, és az a család, amely már generációk óta ott élet, már csomagolhatta is a 20 kilós batyut. Most arra kérem Önöket, képzeletben utazzunk vissza az időben, próbáljuk meg elképzelni, próbáljuk meg átérezni, hogy mi is történt akkor. Vajon mi mit éreznénk, amikor megtudnánk, hogy egyik percről a másikra itt kell hagynunk hazánkat, szülőházunkat, egész eddigi életünket? Vajon hogyan tudnánk kiválogatni az egykor itt új hazára találó és már generációk óta itt élő németajkú telepesek munkájának eredményéből azt, ami belefér egy mindösszesen 20 kilós batyuba? Milyen érzés lenne, hogy szétszakad a családunk: a testvérünk, nagymamánk, unokánk esetleg itt maradhat? Vagy esetleg őket telepítik ki és mi maradunk? Mit érezhettek azok a „szerencsések”, akik itthon maradhattak, és mit érezhettek azok a „szerencsések”, akiknek menniük kellett? Vajon milyen érzés lehetett hetekig élni az indulásra várakozó hideg, fűtetlen marhavagonokban? És mit érezhettek az itthon maradható családtagok, akik naponta hordták az ennivalót az indulásra váróknak? És vajon milyen érzés lehetett, hogy nem tudnánk, hogy hová megyünk, hogyan fogadnak majd minket az új hazánkban? Egyáltalán, befogadnak-e? És mégis, mindezek ellenére, miért írták a marhavagonok oldalára, hogy: „ISTEN VELED, ÉDES HAZÁNK”? Vajon mi mit írnánk a vagonokra, írnánk-e egyáltalán bármit is? Pedig a svábok nem ezt érdemelték, jó magyarok voltak, hűséges, jó állampolgárai voltak Magyarországnak és hűséges, jó állampolgárai lettek új hazájuknak, Németországnak is. Ma már tudjuk, hogy a háború utáni Németország nem várta őket tárt karokkal, sokáig „ungarische Ziganeuer”, azaz magyar cigány volt a nevük. És annak ellenére, hogy a kitelepítettek sokáig nem is léphettek kapcsolatba itthon maradt rokonaikkal, soha nem felejtették el szülőföldjüket. A kitelepítettek és az itthon maradottak között máig élő, és elszakíthatatlan a kapcsolat, az egykori kitelepítettek még mindig haza jönnek Békásmegyerre és innen haza mennek Németországba. Soha nem felejtem el, hogy a már évtizedek óta Németországban élő, ott új hazára talált egykori békásmegyeriek milyen meghatódva, könnyes szemmel vitték haza az édes anyaföldet, melyet az egykori békásmegyeri kálváriadombról gyűjtöttünk számukra 2019-ben, amikor a testvérvárosunkban együtt emlékeztünk meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület fennállásának 25 éves jubileumáról. És volt még egy kitelepítés, amiről nem szoktak megemlékezni, de amire mégis emlékeznünk kell: ez volt a Budapesten belüli kitelepítés, ami valójában lakosságcsere volt. A hatvanas évek végén-hetvenes évek elején a panelprogram keretében Óbuda és Békásmegyer kertes családi házait a földdel tették egyenlővé, és a még itt maradt németajkú lakosságot Budapest legtávolabbi kerületeibe költöztették, azzal az ígérettel, hogy majd visszajöhetnek, azonban amikor felépültek a panelházak, más kerületekből költöztette ide új lakókat. És az egykori óbudaiak és békásmegyeriek, akiket kiszakítottak kisvárosi, majdhogynem falusias környezetükből, ahol már generációk óta éltek, akik, amikor látták, hogy a markológép az üknagypapa vagy a nagypapa által ültetett körtefát gyökerestül kiszakítja, úgy érezték, mintha őket szakították volna ki gyökerestül az anyaföldből, könnyekkel a szemükben nézték, hogyan dől romba egész eddigi életük, nekik esélyük sem volt visszatérni. Képzeljük el, mit éreznénk, amikor látnánk a szülőházunkat, ahogyan a dózer a földdel teszi egyenlővé? És romba dőlt eddigi életünket itt hagyva, teljesen új, számukra idegen körülmények között kell folytatnunk életünket? És az otthonukból – akár Németországba, akár csak egy másik kerületbe – erőszakkal kitelepítettek ma már rá sem ismernének egykori szülőhelyükre. Erre emlékezünk minden évben, ezért mondjuk el újra és újra: soha ne felejtkezzünk el az otthonukat kényszerűségből elhagyottak és az erőszakkal szétszakított családok szenvedéseiről, hogy soha többé ne történhessen meg, hogy embereket akaratuk ellenére elüldözhessenek otthonaikból, hazájukből.” 2022. február 25. A Kommunizmus áldozatainak emléknapja Megemlékezés, koszorúzás és gyertyagyújtás az áldozatok tiszteletére a Gulág emlékműnél 2022. január 23. vasárnap Megemlékezés a malenkij robotra elhurcolt németajkú áldozatokról 10,00 óra Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban szentmise, 11,30 óra Fő tér Megemlékezés és koszorúzás a Városháza falán lévő emléktáblánál “Ma az Óbudai Városháza falán lévő emléktáblánál arra emlékeztünk, hogy 1945 januárjában az orosz katonák a német vagy németes nevű férfiakat, de később már a lányokat, asszonyokat is „jóvátételként“ kényszermunkára, malenkij robotra hurcolták a Szovjetunióba. A hosszú gyalogút során sokan meghaltak, néhányuknak azonban sikerült megszökniük. A szökött rabokat és az útközben meghaltakat az orosz katonák nagyon egyszerűen pótolták: bárkit, aki szerencsétlenségére arra járt, bármikor beránthattak a menetbe, hogy a létszám teljes legyen. Sokan lelték halálukat a több hétig tartó hosszú út során a fűtetlen marhavagonokban, a munkatáborokba pedig nagyon sokan már betegen érkeztek, és betegen, utolsó erejükig dolgozniuk is kellett. Az elhurcoltaknak csupán mintegy harmada térhetett haza 3-5 vagy még több év kényszermunka után testileg, lelkileg betegen, azzal a szigorú utasítással, hogy ha nem akarnak visszakerülni a munkatáborokba, az ott átéltekről soha senkinek, még családtagjaiknak sem beszélhetnek. És nagyon sokan voltak olyanok is, akik hazatérésük után szinte azonnal a magyarországi munkatáborokba kerültek, azzal az indokkal, hogy hiszen ha már az orosz katonák is elhurcolták őket, akkor biztosan bűnösök is. A mai rendezvényünkkel nem csak a malenkij robotra elhurcolt ártatlan civil áldozatokról, szenvedéseikről emlékeztünk meg, hanem az itthon maradottak szenvedéseiről is: az apátlanná vagy anyátlanná vált gyerekekről, az itthon maradt feleségekről, férjekről, akik semmit sem tudtak elhurcolt szeretteikről. Megemlékeztünk arról, hogy a családtagok éveken keresztül hányszor és hányszor mentek ki reménykedve a Keleti pályaudvarra, amikor meghallották, hogy egy hazatérőket szállító vonat érkezik. Hallgassuk meg azokat, akiknek ez nem csak történelem, hanem saját családjukban élték át ezeket a szenvedéseket, és ha ők ma már koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják elmondani, családtagjaik végre ma már elmondhatják, hogy mi és hogyan történt azokban az években. Minden évben újra és újra el kell mondanunk, hogy mi történt, meg kell emlékeznünk az elhurcoltakról, családjukról, szenvedéseikről, azért, hogy az, ami velük történt, soha ne merülhessen feledésbe és soha többé ne ismétlődhessen meg.” A honlapot készítette: Neubrandt Istvánné
A “BRAUNHAXLER” Egyesület hivatalos honlapja
A 2014-ben megalakult “BRAUNHAXLER”  Tánccsoportba szeretettel váruk táncolni szerető  hölgyeket és urakat. Jelentkezés: Pappné Windt Zsuzsannánál   a 06-30-866-6458 telefonszámon Nyitólap