A BRAUNHAXLER Egyesület hivatalos honlapja
Nyitólap Egyesületünkről Über uns Programrendszerünk Galéria Kapcsolataink
Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület, Óbuda-Békásmegyer Verein zur Pflege der Deutschen Traditionen, Altofen-Krottendorf
Szeretettel köszöntjük honlapunkon! Herzlich willkommen auf unseren Internet-Seiten!
Hol található Egyesületünk? A "BRAUNHAXLER" Dalkör szeretettel vár soraiba énekelni szerető hölgyeket és urakat.  Jelentkezés: Pappné Windt Zsuzsannánál   a 06-30-866-6458 telefonszámon
Tudja-e Ön, hogy mit jelent - Egyesületünk neve: “Braunhaxler”? - Mikor érkeztek az első telepesek Óbudára? - Milyen esemény emlékére rendezzük meg a Krumplibúcsút? - Ki lehet Krumplikirály? - Miért “batyus” a batyusbál?                           Megfejtések
A  “BRAUNHAXLER” Tánccsoportba  szeretettel váruk táncolni szerető  hölgyeket és urakat. Jelentkezés: Pappné Windt Zsuzsannánál   a 06-30-866-6458 telefonszámon
Elérhetőségeink: 1032 Budapest, Szőlő u. 78. Tel: +36(1)368-4209 mobil: +36(30)2214-938 braunhaxler@braunhaxler.hu
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2010-ben alapította meg “Az Év Civil Szervezete” díjat, melyet a megalakulása óta szívvel-lélekkel végzett eredményes német hagyományőrző tevékenységének elismeréseként elsőként Egyesületünk kapott meg.
Egyesületünk szeretné összegyűjteni, és honlapján közkinccsé tenni a braunhaxlerek  visszaemlékezéseit, régi fényképeit.  Kérjük, hogy aki szeretné emlékeit - névvel vagy anélkül - honlapunkon közzétenni, hívja Neubrandt Olgit a 06-30-2214-938 telefonszámon, vagy írjon nekünk. Egyesületünk fontosnak tartja a még fennmaradt hagyományok ápolása mellett, hogy Óbuda-Békásmegyer mai lakói jobban megismerjék a múltat, a régi Óbuda-Békásmegyert, a régi hagyományokat, megértsék és megszeressék az egykor itt élő, és mára már nagyon megfogyatkozott létszámú braunhaxlereket, az ősi, még fennmaradt sváb hagyományokat, hiszen a jelen a múltból táplálkozik, és a jelenből fejlődik majd a jövő. Természetesen - ahogy  az újabb és újabb visszaemlékezések, fényképek beérkeznek - a “Mesél az egykor volt Altofen-Krottendorf/Óbuda-Békásmegyer” oldal folyamatosan bővül. Mesél az egykor volt Altofen-Krottendorf/Óbuda-Békásmegyer (visszaemlékezések, könyvek, naptárak, helyreállíttatott szobrok,) ... Virtuális kiállításunk tablói Német-magyar keresztút stációi Egyesületünk az Örökség - Kultúra Oktatási E-könyv és Médiatárban 2026. évi következő programjaink 2026. október 03. szombat 10:00 óra A St. Gerhards Werks Ungarn rendezésében német nyelvű szentmise a Szt. Ferenc sebei templomban (1011. Fő utca 43.) A szentmisén a Schubert misét a Braunhaxler Dalkör, valamint Ötvös Csilla és tanítványai éneklik, orgonál Hegedűs Valér. 2026. október 10. szombat 17:00-23:00 Klebelsberg Kultúrkúria, kerti sörsátor (1028 Budapest, Templom utca 2.) X. Pesthidegkúti Sörfesztivál A sörfesztiválon ffellép a Braunhaxler Tánccsoport 2026.október 16-17. Csapatépítő, kapcsolatteremtő tanulmányút Baranyába Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata, az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület szervezésében 2026. évi programjaink 2026. szeptember 26. szombat Hagyományos Nemzetiségi Szüreti Fesztivál (Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébána, 1033 Budapest, Vörösvári út 110.) “Nagy öröm számunkra ez a mai nap, amikor a Nemzetiségi Szüreti Fesztiválunkon újra együtt ünnepelhetünk. A mai szentmisével szeretnénk megemlékezni az egykor itt élő és a és a szőlőskertekben dolgozó Braunhaxlerekre, és szeretnénk hálát adni azért, hogy ismét együtt lehetünk. Az egykor, itt az óbudai hegyvidéken lévő szőlőskertekben dolgozó németajkú munkások, a mélyen hívő braunhaxlerek nem csak szorgalmasan dolgoztak, de mindig megtartották a hagyományos ünnepeiket is. A szüret mindig kiemelkedő fontosságú volt számukra. Minden évben a hálaadó szentmise után szüreti mulatságokat rendeztek, felvonulással, fúvós zenekarral, énekkel, szüreti bállal. Az utolsó szüreti felvonulás Óbudán, melyet az akkori hatóságok engedélyeztek, 1959-ben volt. Hosszú szünet után 2018- ban rendezte meg először újra, és azóta rendezi meg minden évben Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébániával közösen a szüreti fesztivált, ezzel is közösen megemlékezve őseink hitére, munkájára, hagyományaira. Köszönjük szépen Kónya Attila atyának, a Pünkösdfürdői Boldog Özséb plébánia plébánosának az ünnepi szentmisét, Ötvös Csilla tanítványainak és a Braunhaxler Dalkörnek, valamint Szilas Ágnes orgonaművésznek a mai szentmisén elhangzott Schubert misét, az Ave Mariat Bóka Kristóf énekelte, köszönjük az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébániának, hogy ismét otthont adott rendezvényünknek, és végül, de nem utolsó sorban köszönjük a gyönyörű fotókat Vraskó Szilvinek.” A szentmise után a templom előtt már vártak minket a fúvósok, és kezdődött a feldíszített lovaskocsis szüreti felvonulás a Vörösvári úton, útközben megállunk az Sztk előtti parkolóban, a felnőtteknek bor-, a gyerekeknek szőlőkóstolóra. A szüreti felvonulás után a templomkertben a Braunhaxler Tánccsoport és a jelenlévők közös táncával fejeződött be az idei Nemzetiségi Szüreti Fesztivál. 2026. szeptember 14.  A helyreállított Csillaghegyi Pléhkrisztus megáldása Az út menti kereszteket (szakrális nevükön crux viator, azaz az úton lévők keresztje) az évszázadok során rendkívül sokféle okból állították. Ezeket a feszületeket leggyakrabban nem maga az egyház, hanem magánszemélyek, családok vagy közösségek állíttatták, azért, hogy oltamazzon a bajtól, veszedelemtől, hálából vagy egyéni fogadalmakból, illetve határjelzésre és tájékozódás segítésére. A Németországból az 1600-as évek végén érkezett és itt új hazára talált németajkú telepesek magukkal hozták hitüket, leleményességüket, szorgalmukat, munkabírásukat, kitartásukat. Mély hitüket itt Óbudán is számtalan kis kápolna, útmenti kereszt, így a Csillaghegyi Pléhkrisztus is bizonyítja. A most újjáépített Csillaghegyi Pléhkrisztust a helyi, túlnyomó többségében német anyanyelvű lakosok Óbuda és Csillaghegy határán állították fel, felállításának pontos ideje nem ismert, de az bizonyított, hogy már az 1940-es években is itt, a mai helyén állt. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akiknek köszönhetően ez a gyönyörűen felújított Pléhkrisztus elkészült:         Dr. Kiss László polgármester úrnak az anyagi támogatásért, Rácz Gábor iparművésznek és Rácz Andrásnak a korpusz, és Jankovics Gellértnek a kereszt elkészítéséért, és Vraskó Szilviának a gyönyörű fotókért. 2026. szeptember 06. vasárnap  Jézus Szíve (Filoxéra) Kápolna búcsúmiséje 2026. július 21- 27 Europeade Bergamo 2026. június 28. Hagyományos Óbudai Búcsú A 2026. évi Hagyományos Óbudai Búcsú, a Kirschen-Kiritog, mely eredetileg a templom búcsúja volt, idén is a Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban kezdődött, az ünnepélyes szentmisén a templom Albert Schweitzer Kamarakórusa és zenekara előadásában Mozart C-dúr miséje és Handel Concerto Grossoja hangzott el. A szentmise után következett a Trachtmarsch, a Pomázi Önkéntes Tűzoltók Fúvószenekara felvezetésével vonultunk át az Óbudai Társaskörbe. Az idei búcsút a régi hagyományoknak megfelelően, de teljesen új helyszínen, az Óbudai Társaskörben rendeztük meg. A Hagyományos Nemzetiségi Kórus- és Tánctalálkozón részt vettek: Táti Német Nemzetiségi Asszonykórus Érd Hanselbeck tánccsoport Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Énekkar Tököli Vegyes Énekkar Braunhaxler Sváb tánccsoport Ürömi Heimatsingkreis Pilisborosjenői Spätlese tánccsoport Braunhaxler Dalkör Soroksári Férfikórus A nemzetiségi műsor után Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese és tanítványai "A muzsika hangja" világába varázsoltak el minket. A Társaskör kertjében a Pomázi Önkéntes Tűzoltőzenekar adott nagysikerű fúvóskoncertet. Az estet fergeteges sváb bál és táncház zárta, a talp alá való zenét a Werischwarer Burschen játszotta. Szeretnénk köszöntet mondani dr. Kiss Lászlónak, Óbuda-Békásmegyer polgármesterének a támogatásért, az Óbudai Társaskörnek, hogy otthont adott rendezvényünknek, Vraskó Szilviának a gyönyörű fotókért, és mindenkinek, aki hozzájárult rendezvényünk sikeres megrendezéséhez. 2026. június 6. Kórustalálkozó Pilisborosjenő A Pilisborosjenői Német Nemzetiségi Kórustalálkozón nagy sikerrel szerepelt a Braunhaxler Dalkör 2026. május 30. Nemzetiségi nap Békásmegyer A Nemzetiségi Napon fellépett a Braunhaxler Dalkör és a Braunhaxler Tánccsoport, és először léptek fel az Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola és a Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola tanulói. 2026. május 16. szombat Üröm Kórustalálkozó Az Ürömi Német Nemzetiségi Kórustalálkozón nagy sikerrel szerepelt a Braunhaxler Dalkör   2026.04.03. Nagypéntek 15,00 óra Kiscelli Kálváriastációk Hagyományos kétnyelvű (német-magyar) keresztútjárás Mint minden évben, Nagypénteken idén is a Kiscelli Kálváriastációknál tartottuk a német-magyar nyelvű keresztútjárást. A keresztútjárást Molnár István, az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia plébánosa vezette, közreműködött a Pomázi Önkéntes Tűzoltózenekar két trombitása, Wagner Péter és Wagner Zoltán. A fotókat Halmos Gusztáv készítette. 2026.03.01. vasárnap 09,00 óra Békásmegyeri Szent József Plébániatemplom Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület a Békásmegyeri Szent József Plébániatemplomban szentmisével, majd utána a templom falán lévő emléktáblájánál emlékezett meg a Németországa kitelepített ártatlan németajkú civil áldozatokról. “A mai napon a kitelepített németajkú civil áldozatokra és a szétszakított családokra szentmisével emlékeztünk és emlékezünk most itt az emléktáblájuknál. 1946-ban Krottendorf németajkú lakosságának közel 95 %-át kitelepítették Németországba.  Csak néhány idézet abból az időből: - A svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen! - Ki kell telepíteni a hazai svábságot! - Ki a volksbundista svábokkal! - Menjenek! - Gyökeres megoldást követelünk a svábkérdésben! Isten veled, hazánk! Írták a kitelepítésre váró németajkúak a vagon oldalára, melyben heteken keresztül várták az indulást az ismeretlenbe, 20 kg-os batyuval, melyben benne volt nemcsak az évszázadokkal korábban érkezett ősök, de az ő munkájuk eredményének egy csekély kis része. Mindaz, ami belefért a 20 kilós batyuba. Itthon maradt a ház, a megművelt, gondozott kert, az állatok, az egész eddigi életük. Itthon maradtak a családjukból azok, akik ki tudja, miért, maradhattak. Azok, akik a várakozás keserves heteiben minden nap hoztak nekik ennivalót, próbálták tartani bennük a lelket, miközben ők ugyanúgy szenvedtek, rájuk is ugyanúgy bizonytalan jövő várt. Az elhurcoltak, kitelepítettek nemcsak hazájukat veszítették el, de családjuk nagy részét is. Lelkük, de nemcsak az övék, az itthon maradottaké is, olyan törést szenvedett, melyet mind a mai napig nem, vagy csak nagyon nehezen tudtak feldolgozni. Nem tettek semmi rosszat, mégis el kellett szenvedniük, hogy másod- vagy harmadrendű állampolgároknak tekintették őket nemcsak új hazájukban is, de itthon, Magyarországon is. Pedig a svábok jó magyarok voltak, és jó állampolgárai lettek új hazájuknak is. Mi emlékezünk, és emlékeztetünk, de nekik, akikkel mindezek megtörténtek, nekik és családjaiknak át kellett élniük. Át kellett élniük, hogy ártatlanul megfosztották őket családjaiktól, otthonaiktól. Gondolunk-e néha arra, hogy vajon mi hogyan éltük volna át azt, amit nekik – ártatlanul – át kellett élniük? A malenkij robotra elhurcolás, a németországi kitelepítés tragédiája, vagy akár a hatvanas évek végén a szebben hangzó panelprogramnak nevezett Budapesten belüli kitelepítés óta eltelt, vagy inkább kiesett közel 80 esztendő, és ezalatt az idő alatt minden megváltozott: megváltozott a világ és megváltoztunk mi is. A korábban nagyrészt német nyelvű Óbudán, és itt Békásmegyeren ezalatt a közel egy emberöltőnyi idő alatt kis híján eltűnt a sváb anyanyelv és a mindennapok sváb kultúrája. Az otthonukból elhurcolt, elüldözött, kitelepített svábok szellemi és fizikai utódai, örökösei, hagyományainak őrzői mi vagyunk, azok, akik itt maradtak, itt maradhattak Óbudán és Békásmegyeren. Akiknek feladata, kötelessége, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az ősök öröksége, az épített és szellemi örökségük, a német kultúra, a hagyományok továbbra is fennmaradjon. Tisztelettel és szeretettel emlékezünk meg az ártatlan áldozatokról és családjaikról, és ahogyan 1995 óta tettük, és tesszük, a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy szokásaik, hagyományaik, szellemi és épített örökségük fennmaradjon, és igen, minden évben újra és újra meg fogunk emlékezni arról, hogy mennyi igazságtalanság történt az óbudai és békásmegyeri németajkú lakossággal, és mennyi szenvedésben és megalázottságban volt részük. Ezt kell tennünk, hogy az ártatlanok szenvedései soha ne merülhessenek feledésbe, és hogy soha többé ne történhessen meg, hogy embereket nemzetiségük miatt elhurcoljanak, elüldözzenek otthonaikból, hazájukból. Ünnepi beszédet mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára. A megemlékezést koszorúzással folytattuk. A Miniszterelnökség nevében Soltész Miklós Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős államtitkár úr Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében: Burján Ferenc alpolgármester úr Gallai Gergely német nemzetiségi országgyűlési képviselőjelölt úr nevében Gallaí Máté A Szorakész, a Szovjetunióban volt rabok és kényszermunkások nevében: Menczer Erzsébet elnök asszony és Dóra Csaba főtitkár úr Az 56-os Szövetség nevében: Égi Pál elnök úr a Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Általános Iskola nevében Róka Ágnes tanárnő és a 8/a osztály tanulói, Az Országos Német Önkormányzat és a Fővárosi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Lelkes Gáborné elnök asszony Az Óbudai Fidesz nevében: Gyepes Ádám országgyűlési képviselőjelölt úr Az Óbudai Fidesz frakció nevében: Puskás Péter frakcióvezető úr, Kozma János és Malinás Sándor képviselő úr Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata nevében: Neubrandt István képviselő úr és a Braunhaxler Egyesület nevében: Szencz Gábor alelnök úr A koszorúzás után Szili András atyával közösen imádkoztunk az otthonukból kitelepített áldozatokért és családjaikért. A fotókat Halmos Gusztáv készítette. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett megemlékezésünkön. 2026.02.07. szombat 17,00-22,00  Békásmegyeri Közösségi Ház Hagyományos Farsangi Batyusbál Idén is a Békásmegyeri Közösségi Ház adott otthont a hagyományos farsangi sváb batyusbálnak, melyet a Német Nemztiségi Önkormányzat és a Braunhaxler Egyesület rendezett. A remek hangulatról a 2+1 Kapelle gondoskodott, fellépett az Alpenrose tánccsoport, a Braunhaxler Dalkör és a Braunhaxler Tánccsoport. Az idei bál lehetőséget kínált arra is, hogy támogassuk, és vendégeink is támogathasssák a Békásmegyeri Szent József Plébánia műemlék plébániaépületének felújítását. Vendégünk volt Szili András atya, a Békásmegyeri Szent József Plébánia plébánosa, aki elmondta a templom történetét, a plébánia épületének állapotát, és megköszönte a támogatásokat. Köszönjük szépen a Békásmegyeri Közösségi Háznak, hogy ismét otthont adott rendezvényünknek. 2026.01.18. Megemlékezés a malejkij robotra elhurcolt ártatlan németajkú civil áldozatokról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület a Szent Péter és Pál Főplébániatemplomban szentmisével, majd a Városháza falán lévő emléktáblájánál emlékezett meg a malenkij robotra elhurcolt ártatlan németajkú civil áldozatokról és családjaikról. "Ma, itt az emléktáblánál arra emlékezünk, hogy 1945 januárjában az orosz katonák a német vagy németes nevű férfiakat, de később már a lányokat, asszonyokat is „jóvátételként“ kényszermunkára, malenkij robotra hurcolták a Szovjetunióba. Az orosz katonák berontottak a házakba, puskatussal verték ki az otthon lévő férfiakat, fiatal fiúkat is. A kegyetlen hidegben gyalog terelték őket, nagyon sokan már útközben meghaltak, hiszen az orosz katonák még azt sem engedték meg az otthonukból elhurcolt szerencsétleneknek, hogy felöltözzenek, vitték őket, ahogyan voltak. Néhányuknak sikerült megszökniük. A szökött rabokat és az útközben meghaltakat, az orosz katonák nagyon egyszerűen pótolták: bárkit, aki szerencsétlenségére arra járt, bármikor beránthattak a menetbe, hogy a létszám teljes legyen. Az elhurcoltaknak csupán mintegy harmada térhetett haza 3-5 vagy még több év kényszermunka után testileg, lelkileg betegen, azzal a szigorú utasítással, hogy ha nem akarnak visszakerülni a munkatáborokba, az ott átéltekről soha senkinek, még családtagjaiknak sem beszélhetnek. És nagyon sokan voltak olyanok is, akik hazatérésük után szinte azonnal a magyarországi munkatáborokba kerültek, mondván, hiszen ha már az orosz katonák is elhurcolták őket, akkor biztosan bűnösök is. A mai rendezvényünkkel nem csak a malenkij robotra elhurcolt ártatlan civil áldozatokról, szenvedéseikről szeretnénk megemlékezni, hanem az itthon maradottak szenvedéseiről is: az apátlanná vagy anyátlanná vált gyerekekről, az itthon maradt feleségekről, férjekről, akik semmit sem tudtak elhurcolt szeretteikről. Megemlékezünk arról, hogy a családtagok éveken keresztül hányszor és hányszor mentek ki reménykedve a Keleti pályaudvarra, amikor meghallották, hogy egy hazatérőket szállító vonat érkezik. Minden évben újra és újra el kell mondanunk, hogy mi történt, meg kell emlékeznünk az elhurcoltakról, családjukról, szenvedéseikről, azért, hogy az, ami velük történt, soha ne merülhessen feledésbe. Hallgassuk meg azokat, akiknek ez nem csak történelem, de saját családjukban élték át ezeket a szenvedéseket, és ha ők ma már koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják elmondani, gyermekeik, unokáik végre elmondhatják, hogy mi történt azokban az években." Ünnepi beszédet mondott Menczer Erzsébet, aki gyerekként – hiszen szülei szerették és féltették – ezekről a borzalmakról még semmit sem tudhatott, de akinek mégis egész életét meghatározta, hogy a szülei hosszú éveket töltöttek embertelen körülmények között Szibériában, felnőttként nagyon sokat tett és tesz ma is azért, hogy minden évben méltóképpen megemlékezhessünk a Szovjetunióba elhurcoltak és az itthon maradottak szenvedéseiről. A megemlékezést koszorúzással folytattuk: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében dr. Kiss László polgármester úr, a SZORAKÉSZ, a Szovjetunióban volt Rabok és Kényszermunkások Szervezete nevében Menczer Erzsébet elnök asszony, az 56-os Szövetség nevében Égi Pál elnök úr, a Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Általános Iskola nevében Róka Ágnes tanárnő és a 8/a osztály tanulói, az Óbudai Fidesz nevében Gyepes Ádám, országgyűlési képviselőjelölt úr, az Óbudai Fidesz frakció nevében Kozma János és Malinás Sándor képviselő úr, az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Windt Zsuzsanna elnök asszony és Dócs Gábor alelnök úr, Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata nevében Szencz Gábor képviselő úr és a Braunhaxler Egyesület nevében Windt Zsuzsanna elnök asszony helyezte el a megemlékezés és tisztelet koszorúját. A fotókat Halmos Gusztáv készítette. A koszorúzás után Tercsi Zoltán atyával közösen imádkoztunk az elhurcolt áldozatokért és családjaikért. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett megemlékezésünkön. A honlapot készítette: Neubrandt Istvánné
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Német Kulturális és Információs Központjában ünnepi műsor keretében adta át a Fővárosi Német Nemzetiségi Önkormányzat  a Braunhaxler Egyesületnek fennállása 30 éves jubileuma alkalmából hagyományőrző tevékenységéért a "Budapesti Németségért 2024" díjat.